9. Fejezet

                                       A kezdet vége

Míg a fedélzeten Jack, Will és Norrington a kardvívó technikájukat fitogtatták, addig Raveena reggeli közben elmesélte, hogy mit mondott Norrington.

-Ez szörnyű.- Borzadt el Elizabeth.- Most mit fogsz tenni.

-Mit tehetnék? Csapdába estem.- Szontyolodott el Raveena.

-Ugye nem akarsz hozzámenni?

-Mit tehetnék? Ha nem jelenek meg a templomban, és nem megyek hozzá, akkor kirobban a francia-spanyol háború.

-Jack biztos kitalál valami megoldást.

-Félek, ő se tud segíteni.

-Raveena, ne nyugodj ebbe bele! Te nem mehetsz hozzá a herceghez, mert mást szeretsz.

-Igazad van. A tengert, és a kalózkodást.

-Nem erre céloztam.- Állt fel Elizabeth.- Raveena, ne kövesd el azt a hibát, amit én is majdnem elkövettem. Ne nézz így rám, tudom, hogy tudod, Will mesélt az álmaidról.- tette hozzá Raveena értetlenkedő tekintettét látva.

-Hova mész?

-Megnézem élnek-e még.

-Várj! Megyek én is.- Állt fel Raveena is.

Elizabeth megtorpant, és Raveena felé fordult.

-Örülök, hogy végre újra jóban vagyunk.

-Jól megvertük egymást, tisztáztuk a szabályokat, és már megbűnhődtél a tettedért- Mosolyodott el Raveena.- Gyere, szedjük szét őket, mert még van mit elmondanom Jacknek, Willnek, és neked.

-És Mr. Norringtonnak?

-Neki nem!- Szögezte le gyorsan Raveena, és felment a fedélzetre. Amint felléptek körbenéztek, hogy merre vannak, a párbajozok. A három férfi már teljesen kimerült, de még mindig harcoltak. Norrington haja össze-vissza állt, az ingje elszakadt. Valószínűleg vagy Jack vagy Will vágta át. Willnek az arcán éktelenkedett egy kis horzsolás, és a felkarján egy apró vágás. Jack, pedig sértetlen volt.

-Na jó, mielőtt megölik egymást szedjük szét őket.- Javasolta Raveena

-Van valami terved?

-Igen. Kapnak egy kis hidegzuhanyt. Gyere!

Azzal a két lány szerzett két dézsát, és utasítottak négy kalózt, hogy töltsék tele vízzel. A Satan legénysége vállalta a feladatot, hogy végrehajtsák a tervet, mert a Gyöngy kalózai tartottak a kapitányuk haragjától. Tehát a Satan négy kalóza a vizet a három kardoskodóra zúdította.

Azok meglepődésükben felkiáltottak.

-Elég volt a gyerekes viselkedésből, dolgunk van.- Lépett Jackhez Raveena, és egy törülközőnek látszó rongyot adott neki.

-Ez a te ötleted volt… igaz?- Kérdezte Jack.

-Ki másé?- Mosolyogott kedvesen Raveena.

-Nincs időnk gyerekes viselkedésre. Fontos dolgokról kell beszélnünk.- Mondta Elizabeth.

-Igazad van. Kezdjük ott, miért támadtál Mr. Norringtonra Raveena?- Kérdezte Will.

-Mert el akar cibálni egy esküvőre.

-Az miért baj? Imádom a lagzikat, pia dögivel.

-Ez az én esküvőm lenne, Jack.- árulta el Raveena.

Jacknek lefagyott az arcáról a mosoly.

-Edward a francia királynak azt hazudta, hogy a spanyolokkal is alkut kötöttem, és csak azért kötöttem a franciákkal is, hogy kémkedjek a spanyoloknak. A Francia király csak akkor nem támadja meg Spanyolországot, ha egy hét múlva Párizsban hozzámegyek a fiához.- Mesélte el Raveena, majd ezt követően csend állt be. Raveena segélykérően nézett Jackre, aki csak állt, és nézett. Will megszólalni sem bírt a döbbenettől, Elizabeth pedig, ahogy Rav is, várta Jack tervét.

-Aggodalomra semmi ok.- Szólalt meg végül.- Csak akkor érnél Párizsba egy hét múlva, ha most rögtön elindulnál. De mivel az én hajómnak semmi keresni valója Párizsban, ezért nem is fordulunk meg. Követjük az eredeti tervet. Másik hajó pedig nincs. Itt maradsz szépen, a spanyolok meg majd megvédik magukat.

-Ebben téved Sparrow! Ugyanis igaz, hogy az én hajómat elsüllyesztette Mr. Lock, de a három másik hajót nem. Amik már itt is vannak.- Szólt közbe Norrington.

-Mr. Gibbs!

-Kapitány?

-A látcsőt!

A kalóz máris vitte a műszert Jacknek, aki kihúzta, és körbe kémlelte a tájat, majd oda adta Raveenának, aki ugyancsak körbenézett, és látta is a három hajót, amik körbe vették őket.

-Látja, igazat mondtam. Választhatsz Raveena.- Mondta Norrington- Vagy velem jössz, vagy szétlövik imádott Sparrowd hajóját, és utána viszlek magammal. Lehet ezt szépen is és rondán is.

-Csapdába csaltad, te…- Rántott kardot Jack és Will.

-Ne!- Kérte őket Raveena, és Norrington mellé állt.

-Vele megyek.

-Rav…

-Nem hagyhatom, hogy miattam robbanjon ki egy háború Jack, és azt sem, hogy szétlőjék a hajódat. Keressétek meg Edwardot.- Próbálta megtartani a higgadtságát Raveena. Az egyik francia hajó már melléjük siklott. Raveena Jack elé lépett.

-Találd meg az amulettet, és érj időben Port Royalba, nehogy késő legyen. A legénységemet, pedig mostantól tekintsd a tiédnek.

Jack megszólalni se bírt a döbbenettől. Életében először tehetetlennek érezte magát.

-Bízok benned, mindig is bízni fogok, és köszönök mindent.- Tette hozzá Raveena, majd Willékhez fordult.

-Örülök, hogy azért maradt annyi időm, hogy kibéküljünk.- Mondta Elizabeth.

-Én is.

-Will, vigyázz rá, és légy jó.- Azzal Norrington elé állt.- Menjünk.

Norrington intett a másik hajó kapitányának, aki segítőkezet nyújtott Raveenának. A lány még egy búcsúpillantást vetett a három barátjára, és átlépett a másik hajóra. Vissza se nézett, amíg elég messze nem kerültek, akkor viszont megfordult, és könnyes szemmel nézte a kispontnak tűnő Gyöngyöt.

-Számítok rád Jack.- Suttogta maga elé, majd halkan énekelni kezdte a Yo, ho!-t, úgy mintha csak egy varázsige lenne.

A Gyöngyön szinte megfagyott a levegő. A legénység feszülten várta a parancsot.

-Ugye nem hagyja Mr. Sparrow?- Kérdezte Elizabeth.

-A jelek szerint, nincs mit nem hagynom.

-Dehogyis nincs! Utánunk kell mennünk.

-Raveena döntött.

-Tehát csak ennyi? Két ilyen makacs, önfejű kalózzal még nem találkoztam, mint Raveena, és maga.

-De velünk már találkozott, Elizabeth.- Mutatott rá Jack.- Valaki hozza, ide azt a papagájt!

-De kapitány! Belé hiába lő, ő nem élőholt.- Emlékeztette Mr. Gibbs.

-Nem is azért kell. Hozza már!- Válaszolta Jack.- Mondja Elizabeth, miért is vagyunk mi, makacsok Raveenával?

-Tudja maga azt. Mind a ketten félnek attól, amit éreznek, mert az ellentmond az életvitelükkel. A szabadság iránti megrögzött vággyal. Egyszer azt mondta nekem, hogy a maga szerelme a tenger, s alig pár napja meg azt, hogy Raveena olyan, mint a tenger.- Emlékeztette Elizabeth a kalózt.

-Ez elég gyermeteg logika.

-Lehet, de igazam van.

-Mondja, maga, nem a drága papáját akarja megmenteni.

-De igen, csakhogy neki az orvos, még hónapokat jósolt, a barátnőmnek viszont, egy hete van a pokolig.

-Óh, mióta barátnők?

-Több, mint két éve, csak közbe jött egy kis nézett eltérés.- Nézett Elizabeth szemrehányóan Jackre.

-Ha már a nosztalgiánál tartunk, egy kalóz azt mondta egyszer régen, mikor elszalasztottam, egy megfelelő pillanatot, az érzéseim megvallásával életem szerelmének, hogy: Hogyha a megfelelő pillanatra vártál, akkor ez volt az.- Emlékeztette Will Jacket.

-Feleslegesen szónokoltok, én már döntöttem.- Lépett el a két barátja között Jack, és átvette a papagájt Mr. Gibbstől.- A kezdetnek vége.- Azzal elment, a kabinjába, a madárral.

Will és Elizabeth értetlenül nézett egymásra. Jack viszont pontosan tudta mit csinál, és tudta sikerrel jár. Vidáman dúdolta a kedvenc dalát.