11. Fejezet

Egy csipet boldogság, a harc előtt

Raveena a fejét Jack mellkasának döntötte.

-Akkor mi, legyen? Ezek szerint kénytelen leszek itt maradni veled.- Mondta Raveena.

-Visszaszerezzük a Satant, és odaadjuk Annamáriának. Raveena megfordult, és felnézett Jackre.

-Akkor minek visszaszerezni?- Kérdezte értetlenül.

-Mert most Locké. Annamária csak a segédje, ha még egyáltalán él. Visszaszerezzük, és neki adjuk azzal a feltétellel, hogy elmegy Párizsba, és elhíreszteli, hogy megölte az előző kapitányát, azaz téged kedvesem. Ezzel a franciák leszállnak rólad, örökre.

-Te mindent elterveztél, igaz?- Billentette félre a fejét Raveena.

-Fogjuk rá.- Mosolygott Jack, és Raveena is elnevette magát.

-Jó terv. Miért nem kaptuk el Edwardot, ott Párizsban?

-Mert nem volt rá időnk. Téged kellett megszöktetni, de már a nyomunkba vannak, mert ha Norrington nem, Lock biztosan elmondta, hogy mi is történt.

Raveena elhúzta a száját, erre ő is gondolhatott volna.

-Jack, ezt már el akartam mondani neked, mióta újra találkoztunk. Észrevettem, hogy… Megváltoztál. Mit történt?

-Ha az ember a halálból jön vissza, pár dolog új értelmet nyer.

Raveena bólintott, hogy érti, hiszem vele is ez történt.

-Amit a múltkor elkezdtem mondani, nagyon fontos.

-Akkor mond el.

Raveena bólintott.

-Elizabeth, Will!- Szólt Raveena. Will és Elizabeth máris ott termet.- Az amulettekről van szó.

-Hallgatunk.

-Álmomban rájöttem, hogy nem három, hanem négy amulett van. Azért szól háromról a rege, mert két ezüst van, amelyikből az egyik az életet, a másik pedig a halált hozza el.

-Honnan tudjuk, hogy melyik az, amelyik gyógyít?- Kérdezte Will.

-Túl könnyen ment, megszerezni. Az aranyat már nehezebb volt, az a tenger mélyéről. A bronz pedig jól elrejtve. Az iránytű nélkül soha nem leljük meg. Az ezüstöt viszont, egy részeg nyakáról vettem le. Valószínűleg az a halált jelképezi.

-Kedvesem, még mindig nem válaszoltál. Hol leljük meg a jót?- Kérdezte Jack.

-Nem tudom. Az nem volt az álmomban. Talán ma este.

-Optimista vagy.

-Most már csak nem ér baj minket.

-Ki tudja. Mr. Lock ugye nem tudja, hogy rossz amulett van nála.

-Nem, és van egy ötletem, hogy intézhetjük el végleg.

-Azt hiszem, tudom, mit forgatsz a fejedbe.- Nézett sokat mondóan a barátnőjére Elizabeth, az magabiztosan elmosolyodott.

-Odaadjuk neki a másik két amulettet, és az megöli őt.

-Jó terv! Egyszerű, mégis lényegre törő.- Bólintott Jack.

-És ha mégis az a jó?- Vette fel Will.

-Akkor gond van. Mert egy egészséges embert, hatalmas erővel ruház fel.- Fogott bele óvatosan Raveena.

-Azaz?- Kérdezte Jack.

-Nos… Halhatatlanná tesz.

-Ezért akartad te megszerezni eredetileg.- Értett meg mindent most már Jack.

Raveena bólintott, már várta a kioktatást, amit meg is kapott.

-És ha valójában átok lett volna rajta? És ha rosszat szerzel meg?- Kezdte Jack.

-Így is-úgyis kaptam a nyakamba egy átkot.

-Te még mindig nagyon felelőtlen vagy.- Mondta Will.

Raveena meglepődött, hogy ő is ellene fordult.

-De…

-Hallgass! Különben is, miért akartál halhatatlan lenni?- Kérdezte Jack.

-Kíváncsiságból.- Felelte óvatosan Raveena.

-És, ha kíváncsiságból, meghalsz?- Kérdezte Elizabeth.

-Mát te is?- Háborodott fel Raveena.

Jack, Will és Elizabeth szemrehányóan nézett a lányra.

-Jól van! Butaság volt.- Adta meg magát Raveena.- Legközelebb jobban belegondolok a dologba.

-Végre szíveskedsz felnőni?- Gúnyolódott Jack. Raveena megsemmisítő pillantást vetett rá.

-Csak utánad.

-Mit tegyünk?- Kérdezte Elizabeth.

-Továbbmegyünk, az iránytű erre mutat, ezért vagy a Satanba akadunk, és az a jó amulett be, vagy valahova máshova, ahol ott van... Ami kell.- Felelte Jack.- De most aludjunk.

-Jó ötlet.- Egyezett bele Will. A két lány is bólintott.

Will és Elizabeth elment lefeküdni, Raveena pedig épp indulni akart, de Jack visszatartotta.

-Te hova mész?- Kérdezte Jack.

-Ne aggódj, nem szökök meg, csak egy barátomnak, még nem mondtam köszönetet.- Azzal Mr. Cuttonhoz lépett, és megsimogatta a vállán ülő Papagájt.

-Nézd, mim van neked.- Vett elő pár magot Raveena. A papagáj pedig a tenyéréből evett. Rav mosolyogva simogatta az állat fejét, majd visszament Jackhez.

-Jó dolga van annak a papagájnak.- Mondta Jack.

-Irigy vagy?- Kérdezte vidáman Raveena.

-Nem. Miért lennék?

-Akkor jó, mert ha akarod téged is megetetlek. Vagy inkább...- Lépett közelebb Raveena Jackhez, és végighúzta az egyik ujját Jack nyakán.- Mondjak máshogy köszönetet?

Jacknek szemében felcsaptak a vágy lángjai, Raveena ezt látva elmosolyodott, és elindult Jack kabinja felé. A kapitány megköszörülte a torkát. Utasította a legénységet, hogy az est további részében mi a dolguk, majd Raveena után ment. Amint becsukódott az ajtó, egyből megcsókolta a szoba közepén álló Raveenát, és az ágyra fektette.

Mennyivel jobb így ébredni. Gondolta Raveena, és elnézte a mellette fekvő Jacket, aki még mélyen aludt. Vajon álmodja, ami most történik vele? Lehet még mindig 10 éves és valójában nem is tért magához azon az estén még, és ezt most csak álmodja.

A lány ezen elmosolyodott. Néha tényleg nagyon gyerekes vagyok. Gondolta, és felkelt. Felvette az este szétszórt ruháját. Régen érezte ennyire jól magát. Valójában soha se érezte így magát. Felcsatolta a kardját, és felment a fedélzetre. Elizabeth is ébren volt már.

-Szia!- Köszönt a lányra.

-Szia! Látom, jó estéd volt.

-Ennyire látszik?- Lepődött meg Raveena.

-Egy nő egyből észreveszi ezt egy másikon.

-Ráadásul, ha az illető a barátnője? Ahogy elnézem, te se unatkoztál az éjjel.

Elizabeth erre elmosolyodott.

-Én keltem későn, vagy te túl korán?

-Korán van még. Felkeltem, hogy gyakoroljam a kardforgatást.- felelte Raveena.

-Ez jó ötlet. Beszállhatok?

-Persze!

Azzal a két nő kardot rántott. Üdvözölte egymást, majd vívni kezdtek.

Jack és Will a kardok jellegzetes hangjára ébredt fel. Mind ketten azt hitték, megtámadták őket. Kapkodva felöltöztek, és karddal a kezükbe egyszerre léptek a fedélzetre.

-Mi történt?- Kérdezte Will.

-Nem tudom.

-Akkor nézzük meg.

Azzal a két kalóz elindult körbejárni a hajót. A hajó orrához érve, meglátták a két lányt, ahogy nevetve vívnak. A két férfi összenézett, és elrakták a kardjukat, majd karba tett kézzel elkezdték nézni a két lányt.

-Túlságosan kitartja még mindig a karját Rav.

-Elizabeth pedig nem véd elég ügyesen.

-Igaz, de Raveena meg túl nagy támadási felületet hagy. Nem gondolod, hogy a ránk váró biztos harc miatt, jobb lenne, ha adnánk nekik egy kis leckét?

-Mivel nem akarom, hogy leszúrják őket, ezért, jó ötlet.- Rántott kardot Jack, akárcsak Will.

-Hölgyeim!

Erre a két lány, rosszallóan fordult a két férfi felé.

-Úgy értette kalózok.- Mosolygott Jack.

-Mindjárt jobb. Mit tehetünk értettek?- Kérdezte Raveena.

-A kardforgató kezed nagyon kint van.

-Te meg nem védesz elég jól

-Úgy látom Rav, hogy a kemény kalóz kapitány, és kalózfiú tanárt akar játszani.- Vette fel Elizabeth.

-Csak nehogy mi tanítsunk nekik valami újat.

-Ahogy megismertelek, te mindig tartogatsz meglepetéseket.- Vallotta be Jack.

-Mintha te nem.- Nyalta meg az ajkát Raveena, és felvette a támadóállást.- Gyere.

Jack felvonta a szemöldökét, és ő is felvette a támadóállást.

-Mr. Turner, emlékeztettem egy ősi elméletre. A tanítvány végül legyőzi a mesterét.- Húzta elő a kardját Elizabeth.

-Misis. Turner azért ne bízza el magát.- Javasolta Will, és vívni kezdtek.

Másfél órán keresztül gyakoroltak. Will és Jack rengeteg új dolgot tanított a két lánynak, akik gyorsan tanultak. A végén már sokkal jobban ment nekik. A különórát, viszont megszakította egy kalóz kiáltása.

-Hajó a jobb oldalon! A Carrabian Satan!

-Ideje volt.

A Satanon is észrevették a Gyöngyöt.

-Nézze végig Mr. Norrington, hogy küldöm a halálba a drága kuzinját!- Vigyorgott Edward Norringtonra, aki megbilincselve állt a fedélzeten két francia katona társaságában.

-Ágyút tölts! A tenger fenekén akarom látni őket!

Annamária leplezte rémületét, és kiadta a parancsolt. Remélte, hogy Jack könnyűszerrel legyőzi Edwardot. Hisz a Fekete Gyöngy a leggyorsabb hajó.

A Gyöngyön már látták, hogy célba vették őket. Nem tétlenkedtek. Ők is elővették az ágyukat. A két hajó hamarosan egymás mellé ért.